Fogalmak, definíciók. Útmutató az értékelés során használt kifejezésekhez. 

Ingatlannyilvántartás:

Olyan közhiteles nyilvántartás, amely településenként tartalmazza az ország valamennyi ingatlanának a törvényben meghatározott adatait, az ingatlanhoz kapcsolódó jogokat és más, jogi szempontból lényeges (releváns) tényeket.

Helyrajzi szám:

A helyrajzi szám az önálló ingatlanok azonosítására szolgáló, településen belül egyedi szám. Nem feltétlenül csak ingatlant jelölhet, földrészletek, önálló ingatlanok azonosítására is szolgál. Minden földrészletnek saját azonosítója, helyrajzi száma van, amely településenként van bejegyezve.

Tulajdoni lap:

A tulajdoni lap az egységes ingatlan-nyilvántartás része. Tartalmazza az adott ingatlanra vonatkozó számszerű adatokat, a tulajdonosi, kezelői, használói jogokat, az egyéb bejegyezhető jogokat és tényeket.

Térképmásolat:

A térkép másolatot az Állami ingatlan-nyilvántartási (térképi) adatbázisból, illetve különféle adatlapokból, állami adatokból készítik el a helyi (járási) földhivatalok.

Telekkönyv:

Vagy nyilván könyv olyan közhiteles nyilvántartás volt, amely a fekvő birtok létviszonyait, vagyis az egyes ingatlanokra vonatkozó adatokat és nyilván könyvi jogokat magában foglalta.

Ingatlan:

Az ingatlan a föld és a ráépített szilárd építmények összessége. Ingatlan a föld szárazföldi felszínének körülhatárolt, más ingatlanoktól elkülönített része, továbbá az önálló rendeltetésű és önálló forgalmú építmény vagy építményrész.

Építési telek:

Az a földrészlet, amely valamilyen építménnyel beépítve, különféle funkciók  megvalósítását teszi lehetővé.

Telektípusok:

-külterületi, belterületi

– zártkerti

– lakóövezeti, üdülőövezeti

Avulás:

„Az avulás az idő múlása miatti értékcsökkenés”. Az idő múlása miatt értékcsökkenés oka lehet:

fizikai romlás,

funkcionális avulás és a

környezeti avulás.

Belterület:

A belterület olyan közigazgatási fogalom, amely egy település tömör településű része, ami történetileg kialakult, összefüggő, beépített vagy beépítésre szánt területeket tartalmazza.

Külterület:

A külterület egy település közigazgatási területének belterületnek nem minősülő, elsősorban mezőgazdasági, erdőművelési, vízgazdálkodási, vagy különleges (pl. bánya, vízmeder, hulladéktelep) célra szolgáló, vagy művelés alatt nem álló természetközeli része.

Zártkert:

“A zártkert mint fogalom mára már csak a köznyelvben és néhány tulajdoni lapon maradt fenn. Ez a telektípus az 1950-es években jött létre. Ekkor a nagyüzemi gazdálkodás keretei közt bizonyos terményeket nem tudtak  megtermelni, ezért a gazdáknak kisebb területeket hagytak saját művelésre. Ezek a háztáji gazdaságok váltak idővel hobbikertté, hétvégi telekké, majd a 1970-es évektől nyaralóvá”.

A telekkönyvi nyilvántartásokban korábban létezett a belterületi, külterületi és a zártkerti kategória is, 1994-től viszont a besorolás átalakult, azóta elhelyezkedése miatt a zártkert a külterülethez tartozik.

Lakóingatlan:

Lakóingatlannak minősül a lakás céljára létesített és az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott vagy ilyenként feltüntetésre váró ingatlan.

Üdülőingatlan:

Olyan ingatlan, mely a Földhivatali nyilvántartásban nyaralóként vagy üdülőként van bejegyezve. Rendelkeznie kell használatbavételi engedéllyel.

Ipari ingatlan:

olyan speciális ingatlanok, amelyeket gyártási, szerelési vagy más ipari, technológiai folyamat befogadására, kiszolgálására létesítettek.

Kereskedelmi ingatlan:

Azokat az ingatlanokat, amelyek bérleti konstrukcióban, piaci körülmények mellet hasznosíthatóak, jövedelem, termelőek, vagy azzá tehetőek, befektetési, illetve kereskedelmi ingatlanoknak nevezzük.

Különlegesen speciális ingatlanok:

Ebbe a csoportba tartoznak, a piaci körülmények között, korlátozottan vagy nem hasznosítható intézmények, amelyek állami, illetve önkormányzati feladatokat látnak el.

Műemlék Épületek:

Műemlék jellegű az építészeti, történeti, régészeti, képzőművészeti, iparművészeti vagy néprajzi szempontból jelentős építmény és egyéb alkotás, annak tartozékai, továbbá a vele kapcsolatos képző- vagy iparművészeti alkotások.

Osztatlan közös tulajdon:

Az osztatlan közös tulajdon röviden és egyszerűen azt jelenti, hogy egy ingatlannak, teleknek vagy ingatlanrésznek – lehetnek ingóságok is – egyszerre több tulajdonosa van. A tulajdonjoggal rendelkezők létszáma nem korlátozott, és köztük nem feltétlenül egyenlő arányban oszlik meg a közös tulajdon.

Használati megosztás:

A használati szerződés (használati jog megosztás) osztatlan közös tulajdonú lakóingatlan esetén pontosan tartalmazza, hogy melyik tulajdonos, melyik ingatlanrészt (házrész, telekrész) használhatja közösen, illetve kizárólagosan.

Építési engedély:

Valamely illetékes hatóság által kibocsátott írásos felhatalmazás egy magányszemély vagy vállalat részére arról, hogy az engedélyben meghatározott helyen és módon építkezésbe kezdhet. A törvényben meghatározott engedélybeszerzési kötelezettség elmulasztása jelentős pénzbüntetést von maga után.

Használatbavételi engedély:

Építési hatóság által hozott határozat, mely azt tanúsítja, hogy a felépített építmény megfelel a helyi építési előírásoknak.

Fennmaradási engedély:

Az illetékes építésügyi hatóság által kiadott határozat, mely szerint az építési engedély nélkül jogszerűtlenül vagy attól eltérően, szakszerűtlenül épített építmény fennmaradhat, amennyiben megfelel a hatályos szabályoknak.

Jogos birtokvédelem:

• A Polgári Törvénykönyv szerint a birtokost birtokvédelem illeti meg, ha birtokától jogalap nélkül megfosztják, vagy birtoklásában jogalap nélkül háborítják (ezt nevezik tilos önhatalomnak). …
• A birtok megzavarása számos módon megvalósulhat.

“Amikor az ember régi, öreg épületben jár, benyomásait annak állapotáról általában csak külsődleges jegyek alapján szokta összegezni: tisztán tartott,frissen festett, sötét, elhanyagolt, jól fűtött stb. Ez a véleményformálás mindaddig kielégítő, míg személyes érdekeink nem fűződnek az épülethez. Sokszor azonban az anyagi érdekeltség is meghatározhatóvá teheti az épülettel kialakított kapcsolatunkat: például, ha az ember tulajdonos, vásárló, bérlő, hatósági közszereplő, biztosító, tervező, kivitelező, ingatlankezelő vagy forgalmazó, hogy csak a legfontosabbakat emeljük ki. ilyenkor az érdeklődés sokkal konkrétabb kérdés formájában fogalmazódik meg: “Milyen állapotban van ez az épület?”.

Dr Bajza József:  Szemrevételezéses épületdiagnosztika